Írtam akkor is, ülve, az árokparton csöndes magányban:mint mi ketten a buszon, csöndben, meg télikabátban.Írtam akkor is, mikor csak megmaradt a szobaemlék.Miért van az, hogy vonz? Hogy kell még, kell még?
Írtam akkor is, mikor felejteni akartam melletted…de oly nehéz, ha újra…
2013.09.29. 12:57 Iamouthere
Szobaemlék...
Szólj hozzá!
Címkék: vers csók képek szerelem gondolatok szavak írás álmok idő papír érzések rólam ajtó sötét sárkány érzelmek régi vers búcsúzás Kata vers az asztalfiókból vermek szobaemlék
2013.09.29. 12:51 Iamouthere
Bánt...
Bánt a csókod. Bánt, hogy bántani szíved vágya.
S az is, hogy Te még mindig lelkem titkos álma
vagy. Az akire még mindig mosolyogva nézek.
Pedig sötét foltnak kéne lenned, akitől irtózva félek.
Sötét foltnak kéne lenned, egy sötét lezárt sornak,
egy jelentés…
