Ha már éjszaka van...
Egy ősi mesterség szavait mondták halkan:
Suttogó csöndben, télben és fagyban.
Ismered a Holdat, ismered a Csillagot?
Tudod a titkot, hogy mért ragyog?
Suttogva szeretnéd? Én elmondom Neked:
Ha most lágyan, lassan becsukod szemed.
Nincs is titok… ők az est, az éjszaka
Mikor az álmaidban térsz haza…
Mert haza kell térned, az álom: pára
Jó éjt, aludj, én is alszom nemsokára.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.